OSZLÁR

Szabadtéri tüzek megelõzése

Az egyre enyhébb idõjárásnak köszönhetõen napról napra többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet. Ezek során fokozott figyelmet kell fordítani a tûzvédelmi szabályok betartására, hiszen minden év tavaszán visszatérõ problémát jelentenek a szabadtéri tüzek, ugrásszerûen megnõ az ilyen típusú esetek száma. Különféle okokból gyulladhatnak meg erdõk, mezõk és tarlók, de a számok azt mutatják, hogy a legtöbb eset emberi gondatlanságra vezethetõ vissza. A katasztrófavédelem és az Országos Tûzmegelõzési Bizottság éppen ezért kiemelt feladatként kezeli a vegetációtüzek megelõzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást és tájékoztatást.

Az elmúlt évben országszerte valamivel több, mint hétezerszer kellett a katasztrófavédelem tûzoltó egységeinek szabadtéri tûzhöz vonulniuk, ezek közül csaknem 4600 alkalommal erdõ- és vegetációtûzhöz. Összehasonlításképp, 2012-ben 22 ezer szabadtéri tûzesethez riasztották a tûzoltókat országszerte. A jelentõs mértékû csökkenés a csapadékosabb tavalyi idõjárás mellett az intenzív hatósági ellenõrzéseknek tudható be. A legtöbb szabadtéri tûz 2013-ban Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keletkezett.
 
A szokatlanul korán jött jó idõnek köszönhetõen már megkezdõdött az avar és a növényi hulladékok égetésének idõszaka is, ezeknél is fontos a fokozott odafigyelés, hiszen a felügyelet nélkül hagyott tûz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentõ, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat. Soha nem szabad felügyelet nélkül égetni, és minden esetben gondoskodni kell a lángok eloltásáról. A szabad területen történõ tûzgyújtás, továbbá a tarló és a növényi hulladékok égetésének tûzvédelmi elõírásait az Országos Tûzvédelmi Szabályzat tartalmazza.
A helyi tûzmegelõzési propagandamunka hatékonysága érdekében az Igazgatóság összefoglalta az égetésre vonatkozó jogszabályi elõírásokat.

Mikor van lehetõség az égetésre? - általános jelleggel TILOS!

A kérdéskör pontos megértésére külön kell választani a belterületen, illetve a külterületen történõ égetés jogszabályi környezetét.

A fõszabály alól több jogszabály teszi lehetõvé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!

A tûzgyújtással, tûzgyújtási tilalommal és a mezõgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) levegõ védelmérõl szóló rendelkezései, továbbá a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. r.) szabályozza.

1) Belterületen - avar és kerti hulladék égetése

A 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése alapján "Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítõ jogszabályban foglaltaknak nem megfelelõ berendezésben történõ égetése, a háztartásban keletkezõ papírhulladék és veszélyesnek nem minõsülõ, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történõ égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minõsül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad."

A Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselõtestülete önkormányzati rendeletben szabályozza a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati rendeletben szabályozott idõszakokról és feltételekrõl az önkormányzattól kell érdeklõdni, mely nem lehet ellentétes a jogszabályi környezet rendelkezéseivel.

Kerti égetés tûzvédelmi szabályai:

• kizárólag szélcsendes idõben végezhetõ az égetés, ha feltámad a szél, annak erõsségétõl függõen a tûzet, azonnal el kell oltani,
• a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hõsugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,
• a tûz õrzésérõl és veszély esetén annak eloltásáról a tûz gyújtója köteles gondoskodni,
• az öltözet a szabadtéri tûz tulajdonságaihoz igazodjék (kerülni kell a bõ, lebegõ ruházatot, a tûz közelségét),
• a tûz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlõ),
• az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
• az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetû, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

Kerti sütés szabályai:

• kizárólag szélcsendes idõben végezhetõ a sütés, ha feltámad a szél, annak erõsségétõl függõen a tüzet azonnal el kell oltani,
• akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erõkkel el lehet oltani (legyen készenlétben víz, vödör, homok, lapát),
• az összegyûjtött égetnivalót lehetõleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg mûszakilag megfelelõen kialakított sütõhelyen kell elhelyezni, vagy körbe kell árkolni a tûzgyújtás elõtt,
• a sütõhely kialakításánál fogva a környezetére tûzveszélyt ne jelentsen (szakszerûen kivitelezett égéstermék elvezetés, éghetõ anyagtól mentes környezet),
• a sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezõtlenül változó széliránnyal, tovább tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erõsségének változása a láng nagyságát, irányát jelentõsen befolyásolja, illetve a felröppenõ nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra,
  TILOS a tüzet õrizetlenül hagyni,
• a gyerekeket ki kell oktatni a tûz veszélyeire (a parázzsal, tûzzel való pajkosság veszélyeire fel kell hívni a figyelmet és meg kell tiltani),
• a szabadtéri fõzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök stabilan kerüljenek megtelepítésre (a felboruló sütõhely égési sérülést okozhat, illetve a felboruló grillbõl a kiszóródó izzó faszén szintén gyújtási veszélyt jelenthet),
• az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell eloltani, úgy hogy a tûz ne gyulladjon vissza, (a parázsló részeket vízzel le kell locsolni, vagy homokkal, földdel összefüggõen le kell fedni és várni, amíg a teljes füstölgés, gõzölgés megszûnik.)
• meg kell gyõzõdni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tûzveszélyt jelent.

2) Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan

a) Növényegészségügyi okból

A 306/2010. Korm. r. 27. § (3) bekezdése alapján a "lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos."

A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 67/1998. Korm. r.) állapít meg speciális szabályokat. A 67/1997. Korm. r. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében "az erdõterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-elõkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelõzése, illetve elhárítása miatt végezhetõ."

Tehát a 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése általános jelleggel

• megtiltja hulladék nyílt téri égetését,
• valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.

Továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertõtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását elõírhatja vagy betilthatja.

Az illetékes hatóság gyakorlatában elõfordul, hogy a fertõzött növények maradványainak égetéssel való megsemmisítését elrendeli, de errõl az ország egészére, vagy meghatározott területére kiterjedõen intézkedik.

Erre a döntésre jelen idõszakban intézkedés ez idáig nem történt, ezért bárminemû növényi hulladék égetése TILOS!

b) Természeti területen - gyep, nád

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelõség engedélye szükséges "a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez."

Mivel ez idáig a környezetvédelmi felügyelõség nem adott ki ilyen engedélyt, ezért jelen idõszakban természeti területen is bárminemû növényi hulladék égetése TILOS!

c) Erdõben és 200 m-es körzetében

Az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdõben és annak kétszáz-méteres körzetében való tûzgyújtást és annak kivételeit szabályozza.

Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján "erdõben tûz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdõgazdálkodó, annak hiányában az erdõ tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levõ személy jogosult."

A kivételek:

- vágástéri hulladék égetése az erdõgazdálkodó által,

- erre a célra kijelölt és tûzvédelmi szempontból megfelelõ kijelölt tûzrakó helyen kialakított,

- mészégetõ és faszénégetõ helyen.

Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tûzveszély esetén az erdõ határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti idõre - általános tûzgyújtási tilalmat rendelhet el.

Az Etv 65. § (5) bekezdése alapján "tilos tüzet gyújtani erdõben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévõ külterületi ingatlanokon a fokozott tûzveszély idõszakában."

Tehát a tûzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!

Az erdõk tûz elleni védelmérõl szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM 12. §-a az erdõterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tûzgyújtási tilalom idõszakát is, melynek teljesülését az MgSzH területi szerve és az illetékes tûzoltóság ellenõrzi.

Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az élet- és vagyonbiztonságot szem elõtt tartva az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet alábbi elõírásait kell betartani:

• A tervezett égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
• A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tûzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.
• A tarlónak minden oldalról egyidejûleg történõ felgyújtása tilos.
• Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
• A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
• A növényi hulladékok a hernyófészkeket és az arankafoltokat, csak a helyszínen szabad elégetni.
• Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhetõ, hogy az a környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
• A tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
• A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelõ, de legalább 6 méteres védõsávot kell szántással biztosítani.
• A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
• A tarlóégetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal (ásó, ásólapát, lapát, szikracsapó) ellátott, megfelelõ létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
• A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet õrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tûzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
• A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszer-számokkal stb. - meg kell szüntetni.

Ez 2013. év januárjától szigorodtak a jogszabályi elõírások a szabad téri tüzek visszaszorítására érdekében. A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §-a a földhasználó részére hasznosítási, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás kötelezettséget ír elõ.

• A földhasználó köteles a termõföldet mûvelési ágának megfelelõ termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi elõírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
• Szõlõt és gyümölcsöst a mûvelési ágának megfelelõ termeléssel kell hasznosítani.
• Ha a termõföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termõföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).
• A földhasználó köteles a termõföldnek nem minõsülõ ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelõ területfelhasználást nem akadályozza, illetõleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
• A fentieket az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenõrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. 

A tûzvédelmi hatóság tûzvédelmi bírsággal sújtja azon termõföld használót, aki termõföld hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettségének nem tesz eleget (pl.: termelés folytatása nélkül a talajvédelmi elõírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését nem akadályozza meg). A kiszabott tûzvédelmi bírság összege 60.000 - 200.000 Ft-ig terjedhet.
 
A tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl, a tûzvédelmi bírságról és a tûzvédelemmel foglalkozók kötelezõ élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a tûzvédelmi bírságugyanazon tényállás mellett - az azonnal megszüntethetõ szabálytalanságok kivételével - a tûzvédelmi bírságot kiszabó jogerõs határozat közlését követõ két hónap elteltével szabható ki ismételten. 

 
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tûzmegelõzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az égetéssel kapcsolatban a jogszabályi elõírásokat minden esetben tartsák be, folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tûzgyújtási tilalom, és felelõsségteljesen, kellõ gondossággal járjanak el, tartsák szem elõtt, az égõ terméket a természetben eldobni tilos! Elõzzük meg közösen a szabadtéri tüzek kialakulását!

Az Országos Tûzmegelõzési Bizottság megbízásából készült kisfilmet az alábbi linkre kattintva tekintheti meg:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

A szabadtéri tüzekkel, erdõtüzekkel és a tûzgyújtási tilalommal kapcsolatos tudnivalókért keresse fel a www.katasztrofavedelem.hu, vagy a www.nebih.hu oldalakat!

<< vissza